Egyik ismerősöm írt egy szöveget az üzenőfalra:

Én: honnan ismerjük egymást? Srác: sztem te is az egába jársz nem? Én: ki nem szarja le?attól még nem ismerjük egymást....jézus ezektől akadok ki:D-.-'

Erre a válaszom:

Engem most egy csaj jelölt be (az EGÁból), mondom indoklás? Általában, ha tud valami szellemes, vagy meggyőző érvet felhozni visszajelölök, de semmi.

Olyan erőfeszítés köszönni?

Nem tudom, melyikőtök van fent myspace-n, illetve ki van fenn a "magyar premier" óta, amióta magyar földi haldók is beregisztráltak. Szóval, az a lényeg, hogy akkor azért aki környékeli volt, ismerősnek tűnt, vagy csak egész egyszerűen szimpatikus volt, bejelöltük egymást, annak ellenére, hogy nem ismertük egymást. És itt jön a DE! Időnként megkérdezi hogy vagy, mi van veled mostanában, boldog születésnapot kíván stb, és ami a legfontosabb, ha esetleg offline összefutunk, akkor köszön, ha előtte sosem találkoztunk, akkor is.

Myspacen elitebb a közösség, nem csak azért jelöltek, hogy legyen több ismerős. Ennek az is lehet az oka, mert nincs lefordítva magyarra az oldal, így a sok pujáró (Bence szavaival élve) nem tudta használni. A facebook is azóta hígult fel mióta magyar lett, meg ugye trendi dolog a facebook. 

De nem oszt meg semmit, semmi közösségi tevékenységet nem vállal. Akkor mi értelme van? Hogy csak legyen?

Erre kapott válasz:

igazából teljesen mértékben egyet értek veled. Nekem az fáj, amikor lát meg mittomén és oké én is tudom róla, hogy kicsoda, de nem köszön. Van akinek én se köszönök...de annak megvan az oka. De már leszarom amúgy...szal azóta nem köszönök csak annak aki nekem is köszön...vagy tudom h köszön. Am jah fészbukot használni kell. Nem dísznek van:D

Természetesen ez csak töredéke a valódi beszélgetésnek. Legyen elég ennyi mára.